közösségi védjegy

NEMZETKÖZI VÉDJEGYRENDSZEREK

A védjegyoltalom területi hatálya főszabályként arra az országra terjed ki, amelyben azt védjegyként lajstromozták. E szabály következménye, hogy regionális illetve nemzetközi védjegyoltalmi rendszerek jöttek létre.

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYIGÉNY BEJELENTÉSE Magyarország tekintetében a közösségi védjegy bír a legnagyobb jelentőséggel, mely lehetővé teszi, hogy egy bejelentéssel az Európai Unió egész területén oltalmi védelem keletkezzen. Közösségi védjegybejelentéssel az OHIM-nél (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) lehet élni.

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS VIZSGÁLATA Az OHIM az MSZH-hoz hasonló alapokon vizsgálja a bejelentést, amennyiben egy ország nyelvén nem állnak fenn a feltételek a kérelem elutasításra kerül, azonban ebben az esetben még lehetőség van arra, hogy azokban a tagállamokban, ahol a feltételek fent állnak, nemzeti bejelentéssé alakítható. A védjegy közzététele általában 5-6 hónapba telik, ezután egy 3 hónapos időszak következik, mely során az esetlegesen már létező oltalom jogosultja szólalhat fel a bejegyzés ellen. Ha a köztes időszakban nem történik bejelentés, a védjegyoltalom lajstromba jegyzésre kerül.

A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY HASZNÁLATA A lajstromba történő bejegyzést követően az EU területén jogosult lesz a védjegyjogosult a védjegy hazsnálatára. A jogosult védjegyhasználatát nem gátolják az esetlegesen korábban bejegyzett védjegyek sem. EZekben az esetekben a közösségi védjegy és a nemzeti védjegyek egymás mellett élnek.