VÉDJEGY MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉGE


VÉDJEGY MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉGE Az Egyesült Államokban uralkodó gyakorlat alapján a megkülönböztethetőség szempontjából öt csoportra oszthatóak a védjegyek, a következőkben ezeket mutatjuk be. Az első típus a "Fanciful" (különös) védjegy, mely egy "különös", teljesen új védjegy, olyan szó, mely korábban nem szerepelt egyetlen szótárban sem, ilyen például az Audi autómárka neve. A második típusba az "Arbitrary" (kb. tetszőleges) védjegy tartozik, ezek értelmes és létező szavak ugyan, de jelentésüknek nincs köze a termékhez, vagy az adott szolgáltatáshoz, ilyen például az Apple számítástechnikai cég neve, hiszen a termékeknek nincs köze az almához. A "Suggestive" (szuggesztív, ráutaló) védjegy valamilyen szinten utalnak a termék egy adott jellegzetességére, céljuk gyakran az, hogy a vásárlók képzelőerejére hassanak. Erre jó példa lehet a Blu-Ray technika, mely egy igen fejlett optikai adattárolási módszer, s melynek neve a "blue ray", azaz kék sugár kifejezésből származik, melynek magyarázata az, hogy a lemezek olvasásához kék lézersugár használatos.

DESKRIPTÍV VÉDJEGY ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉG A "Descriptive" (deskriptív, leíró) védjegy jelentése határozott kapcsolatban áll a termékek jellegével, de természetesen ebben az esetben is el kell érni azt, hogy valamilyen egyediséggel bírjon az adott jegy, példának okáért a "Sör" márkájú sör levédése nem lehetséges, de a "Chokito" védjegy már elfogadható, hiszen noha egyértelműen a chocolate (csokoládé) szóra utal, rendelkezik a kellő egyediséggel. Olykor nehéz lehet eldönteni, hogy a védjegy szempontjából mennyire egyedi egy adott márkanév, az Egyesült Államokban például komoly vitákat váltott ki az Lektronic (kiejtése azonos az electronic, azaz elektronikus szóéval) védjegyként való elismerésének visszautasítása. Az ötödik típusba a "Generic" (általános) védjegy tartozik, ezek nem állhatnak védjegyoltalom alatt, hiszen nem rendelkeznek semmilyen egyéb tulajdonsággal, mint egyszerűen leírják az adott terméket. Így például noha az Apple (alma) szó számítástechnikai márkanévként teljeskörű védelmet élvez, nem lehetséges ugyanezzel a márkanévvel almaüzletet, almaföldet, stb. levédetni.